Fegyver

Fegyver a kézben

Figyelem és akarat

Aztán eldördül

Éljünk

A halál biztos
Pillanata nem biztos
Mitévők legyünk?

Mozi

Egy pillanatra
kiszakít a világból,
azután vissza

Sérül

A test korlátos
A tudat határtalan
Ne keverd össze!

Kihívás

Önmagad előtt
felégetni az utat,
mered-e tenni?!

Testhasadás

Tudod, neked könnyű?!
Ha lépsz,
lábad érinti a földet.
Ha kezedhez érsz,
kezed érinted.
De nekem?!
Ha lépek,
lábad érinti a földet.
Ha kezemhez érek,
kezed érintem.
...skizofrén állapot.

Vár

Én megyek veled,
de vezetnem nem lehet
A férfi te vagy

Megvalósítás

Senki nem mondta,
hogy senki nem fog szólni,
hogy magamnak kell

Kívül könnyű

Csak menni tovább,
ha könnyben úszok is benn
Csak gyerünk tovább

Masszázs

Figyelem

Fogások rendje
figyelmem acélozza:
tiszta, egyenes


Kapok

Az érintés az
- a technika mellékes -
mi szívem nyitja


Gyakorlóhét

Adok, csak adok
Ha vissza nem áramlik,
könnyem kicsordul

Összefüggés-telen

Hátam mögött a lemenő Nap narancsvörösre festi a repülők ott hagyott elmosódó felhősávjait, a fűbe süllyesztett automata locsolófejek sercegve kapcsolnak be az esti itatáshoz, a tollaslabdázó pár már elindult kézen fogva haza, egy vidám ponty ugrik ki az öböl vizéből, hogy kicsit tovább láthassa a vörös korongot, a víztükör még fellángol a Nap üvegfalról érkező visszfényétől, de az esti fények már sorra gyulladnak ki az ösvények mentén. Kis kitérővel, hogy tehessek még egy sétát a süppedő fövenyen, elindulok vissza a parkolóba.

Fáradtan, kényelmesen hajtok le a rakpartra. Már 8 óra, de még mindig szinte összefüggő a kocsisor. Folyamatos a haladás, de persze mindig vannak türelmetlenek. Mellettem előzve elhúz egy sötét sportkocsi. Eggyel előttem aztán vissza kell sorolnia, mert hát szemben is van forgalom. Sokat nem nyert. Mondjuk ha előrébb tekintek a kanyarban, tényleg van ott egy űr, de valaki feltartja a sort. Biztos, nem tudja, hogy 70-es tábla van. Na mindegy, nem sietek.

Az egyik felhajtónál az előttem lévő letér, közvetlen a sportkocsi mögé kerülök. Reflektoromban világít a sárga alapú rendszámtábla, rajta két sorban: CLUB NEO. Hmm, ez biztos amolyan reklámfogás. Van ez az új hely a hajógyárin, amit pont így hívnak. "Intelligens szórakozás" a huszonharmincasok számára... a zene kifejezi a 25 év felettiek intelligens nyitottságát... szombatonként olyan csillagok lépnek fel, mint Nagy Feró, vagy Szikora Robi... stb., stb. Biztos, valami klub rajongó megy előttem, épp a sziget felé haladunk. Csak azt nem értem, hogy tudott ilyen rendszámot szerezni. Amennyire ismerem a hazai szabályokat, a rendszám hat karakter, benne legalább egy szám. De biztos, csak pénz kérdése, el lehet intézni... Vagy ez egy olyan rendszám, amit a munkagépekre is feltesznek, és mondjuk a márkanév van rajta? Nem hiszem, azok nem mehetnek forgalomba. Annyit biztos, nem kockáztatna, hogy lemeszeljék. Biztos, külföldön helyezték forgalomba, olyan országban, ahol megengedőbb a szabályozás, vagy épp beleillik a helyi formátumba. Igen, biztosan külföldi forgalomba helyezés... és vajon ott is vették? Hogy érheti meg jobban? Kinn is venni meg? ... nem ismerem a nemzetközi autópiacot. Talán itthon vette, és kinn helyeztette forgalomba. Biztos, ki se vitte a kocsit, csak kiküldte a papírokat. Gondolom, ez se szabályos, de megint csak pénz kérdése. A megfelelő mennyiség a megfelelő helyre. Igen, összeállt a kép. Kocsit itthon megvesz, pénzek ide-oda, papírok ki, pár nap, rendszám vissza. Kész a "hivatalos" reklámtábla. Igen, biztosan működik ez így mai világunkban...

Egy következő felhajtónál kisorol balra a sportkocsit feltartó. Egy Suzuki. "Hát persze." Na, de most már tolhatjuk 70-ig. Felrakom ötösbe. Előttem gyorsít a reklámtáblás is, de nem olyan mértékben, ahogy vártam, így közelebb kerülök. Reflektoromban világít a sárga tábla. Még egyszer szemügyre veszem. Rajta két sorban: CUO6 NEO.

Őrült világ

(Megint egy fordítás-ferdítés...)

Körülöttem ismerős arcok
Kiégett helyek, kimerült arcok
Okosan és fiatalon a mókuskerékben
Futnak, futnak a semmibe
Könnyeikkel borított arcuk kifejezéstelen
Elfojtanám a szomorúságom,
Ha a holnapra gondolok

Valahol viccesnek találom,
valahol szomorúnak:
Az álmok, amikbe belehalok,
A legszebb álmok
Nehéz elmondanom,
mert nehéz felfognom:
ahogy a köröket futják,
Értelmetlen világ

Gyerekek várják az érzést, a boldog napot:
Boldog Szülinapot!
Egyformán éreznek, ahogy kell
Leül és figyel! Leül és figyel!
Suliba mentem idegesen
Senki, senki nem ismert
Tanárnő, mit kell tennem?
Lásson engem! Lásson engem!

Viccesnek találom,
Szomorúnak:
Az álmok amikbe belehalok
A legszebb álmok
Nehéz elmondanom,
Mert nehéz felfognom:
Ahogy ugyanazt járják,
Őrült, őrült világ


http://www.youtube.com/watch?v=v52Igdotisk

Megérzés

Bárhonnan jöhet
Légy nyitott az Egészre
elvárás nélkül

Figyelem

(hullámkísérlet két gondolatra és élményekre)


Ki vagyok én miközben a formát járom az esőszünetben a lakótelep parkjában
Ki vagyok én miközben a gondolattengerben igyekszem evickélni
Ki vagyok én miközben a nap melegét keresem a pályaudvar peronján várakozva
Ki vagyok én miközben titkos mosollyal a parasztház udvarán az illatos füvet ízlelem csupasz talpakkal Rád gondolok
miközben ki vagyok én az anyósülésen ülve a sofőr elszalasztott és dédelgetett álmait Rád gondolok keresem
miközben a ki vagyok én levest kanalazom a rég nem látott szülőkkel a Rád gondolok konyhaasztal mellett
miközben a puha ki vagyok én paplan alatt bújok és a szomszédban még Rád gondolok a tévét nézik
miközben a szél lábai ki vagyok én csillanó tovatűnő nyomokat hagynak Rád gondolok a napsütötte élénkzöld gabonamezőn
miközben a birkacsorda egy testként ki vagyok én áramlik a frissen szántott földön ahogy azt nekünk Rád gondolok is kellene szerinted a táncórán
miközben a permetező vízsugarát irányítom a ki vagyok én kék ég előtt fehéren virágzó meggyfaágra Rád gondolok és a napsugár a szemembe fröccsen
miközben testem ütemesen táncol az ásó végén ki vagyok én ahogy az omló földet Rád gondolok forgatom a csírázó krumplinak puha ágyat készítve
miközben a naplementében körbetekintve a vörös és kék ki vagyok én átmenetei előtt Rád gondolok az esti őzbak a dombtetőn szökken tökéletes figyelemmel
miközben őrült békakoncert zsivaja folyik be Rád gondolok a kis ablakon ki vagyok én hogy a fürdővizemmel keveredve mártózhassak benne
miközben Rád gondolok az első hagymaszárak illatát szívom hogy töltse csordultig üres ki vagyok én testem
miközben a nappali fényben Rád gondolok megfoghatatlanul áttetsző lángok különös kavargó folyadék árnyékát ki vagyok én vetik az udvar betonjára
miközben a friss zöldségek a Rád gondolok barna kenyér és a sült szalonna zsírja ki vagyok én mosolygós ízt ad a nyelvemnek
miközben szüleim Rád gondolok képzeletükben az öreg bakelit lemezjátszó hangjai mellett vidáman ülik a nászukat ki vagyok én a nagy szobában
Rád gondolok miközben a naplementében állok a városszéli dombtetőn ki vagyok én
miközben Rád gondolok az őzpár kimerészkedik vacsorára a hullámzó búzaszőnyeg szélére
miközben a Rád gondolok kerítés mögött félelmetes mély horkanással vesz levegőt az a kurtára vágott fülű véreb
miközben apu száját Rád gondolok a sokszor hallott politikai-társadalmi nézet hagyja el
miközben a hidegvérű Szállítóba Rád gondolok érzelmet csókol a vastagajkú
miközben epém fájdalmas éjszakai harcát Rád gondolok vívja a délutáni szalonnazsírral
miközben reggelinél szabadon kérdezem aput halvány Rád gondolok emlékemről a régi félelmetes mesekönyvről
miközben sült nyulat pakol az úti csomagba Rád gondolok
miközben az utca végén intek vissza anyunak a csepergő Rád gondolok esőben
miközben a másnapi óravázlatot írom Rád gondolok a vonaton
miközben a repce sárga szőnyege bontakozik Rád gondolok a vasút partján
miközben Rád gondolok visszaáramlok a budapesti forgatagba
Rád gondolok miközben a Szívzuhogás szól a hangszórókból
Rád gondolok miközben fehér lábaid rugóznak a fekete táncpadlón
Rád gondolok miközben agyam fárad az új erővel rohamozó gondolattengerben
Rád gondolok miközben a szemedbe mondom félszeg-őszintén

Lét-kérdések

Megmondaná valaki,
hogy akkor végül is
hogy is van ez?

Hogy akkor most tényleg
csak másban moshatom meg?
És ha magamban fürösztöm,
levegőt tapodnak kezeim?
Hogy a szemem sarkában
a mosoly ráncai hová tűnnek,
ha nem látja senki?
És ha másban megmosom, kérhetem,
hogy a ráncokat le ne mossa?
Hogy ha csak a felhőket nézem
elúszni az ablakon át,
akkor nem vagyok senki?
És ha nem vagyok senki,
ki retten meg annyira,
hogy visszamegy táncolni?
Hogy ha elveszejtem magam a világban,
kit veszejtek el?
És ha megtalálom,
kit találok meg?
Hogy a táncosnak örökké kell ropni,
hogy táncosnak lehessen nevezni?
És ha nem akar lenni senki,
lesz mit benne szeretni?

És ha nem szereti senki,
min gördülnek le könnyei?

2010. március

Utazás

Testem szentélyem
Tudatom otthonra lel,
bárhová megyek


(A Tao 365 gyöngyszeme mai szentenciája alapján)

Ilyen egyszerű

A cél nem kívül,
belül van, közel hozzád
Ilyen egyszerű

Valódi lényed
mélysége határtalan
Ilyen egyszerű

Nincs szükség másra,
tiszta tudatban pihenj
Ilyen egyszerű

A tisztánlátás
valódi természeted
Ilyen egyszerű


(„A tanítások négy hibáról beszélnek, amelyek akadályt gördítenek az elé, hogy rögtön felismerjük a tudat természetét:

A tudat természete túlságosan közeli ahhoz, hogy felismerjük.

Túlságosan mély ahhoz, hogy lényegéig hatoljunk.

Túlságosan könnyűnek tűnik, hogy elhiggyük, ennyire egyszerű: semmi másra nincs szükség, mint hogy a mindig jelen lévő tudat természetének mezítelen tiszta tudatosságában megpihenjünk.

Túlságosan csodálatos ahhoz, hogy befogadjuk. Abszolút hatalmassága túlságosan széles, hogy beleférjen korlátozott gondolkodásmódunkba. Egyszerűen nem tudjuk elhinni. Nem tartjuk lehetségesnek, hogy gondolkodásmódunk valódi természete, maga a megvilágosodás.”

Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról)

Test-tájak

I.
Gyönyörű ívek
Habkönnyű, omló dombok
Rózsaszín, fehér

II.
Mélysége vonzó
Rózsaszín teste csillan
Belémerülök

Hirtelen csirkemell

Végy egy pohárka hárslevelűt bensődbe, majd forrósíts olajat serpenyőben. Vágj hosszú csíkokra friss csirkemellet, dobáld a hevült olajba. Szórd meg bátran fehérborssal, és forgasd, mozgasd ügyesen, míg a csíkok kifehérednek, majd pirulni kezdenek. Ekkor végy vissza a tűzből, borítsd rá a csemege kukoricát levével, néhányszor forgasd meg. Engedd fel kókusztejjel, hintsd meg kis sóval, és fedő alatt érleld az ízeket lassú lángon. Törj néhány szép szem diót, belét nyomd össze finoman klopfoló homlokával, és szórd a fedő alá. Amikor a dió világosbarnára színezi a kókusztejet, kész.
Egyszerű tört krumplival tálald.

Jó étvágyat! :)

Fekete, tulipán

Who wants to live forever

Szívem vágya

Haldoklik a szívem
Dörömböl odabenn:
Figyelem, figyelem
Elfogyott a vizem

Adj nekem levegőt
Ha vized épp nincsen
Adj nekem figyelmet
Ha vized épp nincsen

Haldoklik a szívem
Pedig úgy figyeltem
Figyeltem a vizet
Levegőt se vettem

Haldoklik a szívem
de semmi baj nincsen
Haldoklik a szívem
És én csak figyelem

Figyelem a vizet
Levegőt is vettem
Figyelem a vizet
Keresem a szívem