... és ha megmutatás, akkor hol? Pont itt a neten? Egy leszek a millióból, nickneves névtelen. Pont nem akartam sose' egy lenni a millióból. Más akartam lenni, mint mindenki. Mindegy, csak más. Hisz tudod?! És pont egy blog? Egy lesz a millióból. Sőt lehet, hogy milliárdból... egy kicsit megnyugtatott és megörültem, mikor rájöttem (vagy magyarázatot sikerült találnom), hogy a blog is egy alkotás. Valójában, ahogy az első bejegyzés után ágyba bújtam, tovább pörögtem, és már alkottam a következő bejegyzéseket. Egy óra elteltével inkább felkeltem és elkezdtem gépelni, ami jött.... kifelé belőlem... és majd szépen sorban közreadom. Mer' én egy ilyen beosztó vagyok. ;)
Szeretnék azért albumot a fotóimból, kötetet a verseimből, kiállítást a képeimből, előadást a táncomból... kézzel foghatót, láthatót, hallhatót... Mert úgy néz ki, jelenleg nekem fontos, hogy megjelenjek. Teljes valómban...
Nulladik "festményem":

Az élet játéka
A festmény (Nem fogok idézőjeleket és "féléket" írogatni az alkotásaim megnevezésében. Nem érdekes, hogy ezek télleg versek vagy festmények vagy bármi mások-e. Nekem azok. Cenzúráztam már eleget. :) )... szóval a fenti festmény elveszett a híres gútai zivatarban... azaz elázott a Hanna-Hanna fesztivál főterén. A feszt (és az utána megélt üresség) idejére datálom, hogy elkezdtem jobban körülnézni Alkotás utzában, nem foglalkozva azzal, mit találok ott. Úgy értem, nem kritizálva, nem eldobva, nem abortálva még embrió korában... Azóta engedem, hadd menjen, szaladjon kifelé belőlem...
Ez azért igen jó kép ám!!! A (kényszerzubbonylótusz után a)legjobb! :-)
VálaszTörlésVan benne humor és.. (ez ritka tenálad)
:D köszi! Örülök, hogy itt vagy. :)
VálaszTörlés